Az úszás ősrégi tevékenység, melyet az emberek jóformán azóta űznek, mióta a víz és az emberiség meglátta a napvilágot. Már az ókori Egyiptomból is maradtak fenn olyan festmények, melyen úszó alakok láthatóak. Abban az időben persze az úszás elengedhetetlen volt a túléléshez. Akár a folyón kellett biztonságosan átjutni, akár a vízben gázolva haladni, hogy az ember ne fulladjon meg, az úszás fejlődése azóta hosszú utat tett meg.
Ha picivel tovább ugrunk az időben, az ókori Görögországba, rájövünk, hogy az úszást a legfontosabb tantárgyak közé sorolták.
A versenyúszás kezdetei
Anglia, itt az úszás szabadidős és versenyszerű sportként is fejlődött. Már 1837-ben megrendezésre kerültek az első úszóversenyek művileg kialakított medencékben, Londonban. A Nemzeti úszósport egyesület Angliában versenyek rendezésébe vágott, melyek gyorsan népszerűvé váltak.
Az első fedett úszómedence a történelem folyamán (szintén) Angliában alakult, 1862-ben. Ezután újabb és újabb medencék kerültek kialakításra és újabb egyesületek alakult, mint az Amatőr úszó egyesület Nagy-Britannia, melynek több mint 300 klub lett a tagja.
A versenyek fő úszónemévé a mellúszás vált, valamint a frissen felfedezett új úszásnem, az oldalúszás.
Megjelenés az olimpián
Az úszás, mint olimpiai sportág 1896-ban látta meg a napvilágot és teljességében férfi sportágról volt szó. Akkoriban csupán mint “úszás” és a táv hossza, melyet le kellett úszni, szerepelt a listán. Mindenki olyan úszásnemben úszott, amilyenben tudott.
Ez persze nem maradthatott így örökre. Rájöttek ugyanis, hogy az egyes úszásnemek nem egyformán gyorsak, ez pedig nem volt versenyszerű. Így az egyes úszásnemek elválasztására került sor. Mi pedig a ma ismert alap úszásnemekkel találkozhattunk, melyek a mellúszás, hátúszás, pillangó úszás és a gyorsúszás.
Csupán 1912-ben, Stockholmban az olimpiai úszóversenyeken először vehettek részt nők is.
A 60-as években az úszóvilág újabb sportágakkal bővült, így az úszás azok közé a sportok közé, melyekben a legtöbb olimpiai érem kerül átadásra.
Manapság az olimpiai játékokon jónéhány olyan sportággal találkozhatunk, melyek a vízben kerülnek megrendezésre.
A vízbe való ugrás kezdetben csupán egy egyszerű és gyors módja volt a vízbe jutásnak. A toronyugrás, mint sportág csupán a 19. és a 20. század derekán kezdtek fejlődni.
Az első szinkronúszó verseny 1890-ben került megrendezésre Berlinben, és megint nem lepünk meg vele senkit, de akkoriban csupán férfi versenyszámról volt szó. Csupán 1907-ben nyílt meg ez a sportág a nők számára is. Ebben az időben azonban vizibalett néven ismerték. A szinkronúszás elnevezést Katherine Curtisnek köszönhetjük, és az 1934-es évből származik. Ugyanis 60 diáklányból álló csapatával csodás műsort adott elő, amivel kiérdemelte ezt az elnevezést. Az olimpiai sportágak közé 1984-ben sorolták.
A hosszútávú úszás olyan idős, mint maga az emberiség és ezt nem csupán az ókori Egyiptomból, hanem Görögországból származó ismeretek is alátámasztják. A La Manche csatornát először 1875-ben úszta át Metthew Webb majd 1926-ban első nőként Gertrude Ederle, aki valamivel gyorsabb is volt, mint Matthew. Az olimpiai sportágak közé 2008-ban került be ez a versenyszám.
A vízilabda bölcsőjévé a 19. század második felének Angliája vált. A szabályok kezdetben a futballra támaszkodtak, később azonban fokozatosan formálódtak mai alakjukra. Az olimpián verenyszámként a vízilabda először 1900-ban jelent meg.
Amint azt láthatják, az úszás már a kezdetektől szorosan összeforrt az emberiséggel, és fejlődése hosszú utat tett meg a történelem során. Tehát amíg az emberiség létezik majd, az úszósportok tovább fejlődnek és változnak majd.
