Remek a technikád, leúszott kilométerek százaival büszkélkedhetsz, az uszoda a második otthonod és néhány hossz után mégis totál kivagy – ismerős a probléma? Talán nem is gondolnád, de bizony nem vagy egyedül ezzel. Az úszás közbeni fáradtságot többnyire a test elégtelen oxigénellátása okozza, és pár extra levegővétel, sajnos, szinte biztosan nem fog segíteni. Nézzük, mit lehet tenni az ügyben.
Kezdetnek talán tisztázzuk, miért is van ez így. Azzal, hogy a testünk nehezebb, mint a víz, nyilván senkinek nem mondunk újat. Abban a pillanatban azonban, amikor a szervezetünk nem kap elég oxigént, az izmaink nehézzé és merevvé válnak, és sokkal több energiát kell kifejtenünk ahhoz, hogy egyáltalán meg tudjuk mozdítani őket, nem is beszélve az úszásról. Ekkor jön a fáradtság, a fájdalom, a görcsök és sokszor az az érzés, hogy nem kapunk levegőt. Még a legtöbb versenyszerűen úszó sportoló számára sem ismeretlen ez az érzés, ők azonban a sok edzés, átgondolt felkészülés és a rengeteg vízben töltött idő révén képesek elérni azt a tüdőkapacitási szintet, hogy úszás közben már ne fogyjon el a levegőjük. Igen ám, de hogyan növelhetjük a tüdőnk kapacitását?
A helyes légzés
Az első dolog, amit át kell gondolnunk, az az, hogy hogyan lélegzünk. Amikor víz alá merített fejjel úszunk, először fújjuk ki az összes levegőt, és csak utána következzen a belégzés. Lehet, hogy egyáltalán nem is szükséges minden tempónál levegőt venni, hanem bőven elég minden másodiknál vagy harmadiknál.
Csökkentsük a lábtempó intenzitását
A lábakat mozgató farizom a legnagyobb méretű izom a testünkben, így ez veszi fel a legtöbb oxigént. Emellett ezt használjuk leginkább a lábtempókhoz. Próbáljunk tehát egy kicsit lassítani, ne rúgjunk olyan erősen és intenzíven, és meg fogunk lepődni, hogy hirtelen mennyi extra oxigén áll majd a rendelkezésünkre.
Játsszunk egy kicsit a levegővétellel
Így nemcsak változatosabbá tesszük az edzést egy kis fejmunkára késztetve magunkat, hanem a tüdőnket is megmozgatjuk. Ennek legegyszerűbb módja, ha egy több hosszból álló sorozatot építünk be az edzésbe, és minden egyes hossznál másképp lélegzünk. Kezdjük például minden harmadik tempónál egy levegővétellel, majd fokozatosan növeljük 5, 7, 9 tempóig, majd ismét csökkentsük a tempók számát. Ezáltal egy egyszerű piramist hozunk létre, és idővel növelhetjük a tempók számát. Egy másik lehetőség a
légzőcsővel való úszás. Így kénytelenek leszünk a megszokottól eltérő módon lélegezni, ami szintén segít a fejlődésben.
Tartsuk vissza a levegőt és ússzunk
Lehet, hogy ez elsőre kissé ijesztően hangzik, de kiváló módszer a tüdőkapacitás növelésére. Mielőtt belevágunk, érdemes kitűzni egy célt magunk elé. Ez lehet, mondjuk, öt tempó, a medence fele vagy egy egész hossz. Aztán jöhet egy nagy levegővétel, és uccu neki! Egy idő után nem lehet nem észrevenni a fejlődést, simán le fogjuk nyomni az egyik hosszt a másik után.
EGY TIPP: Ne sprinteljünk. Nagy sebességnél ugyanis a szervezetünknek sokkal több oxigénre van szüksége, így gyorsabban elfogy az erőnk. Ehelyett válasszunk lazább tempót, lassan és hosszan lélegezzünk ki, és koncentráljunk a technikára.
Menj a víz alá!
A tüdőkapacitás javításának másik módja a víz alatti úszás. Ennek számos módja van: streamline (fej fölött kinyújtott) kéztartás és gyorsúszás lábtempó, mellúszás lábtempó kartempókkal vagy bármi más, amit a leginkább megfelelőnek érzünk. Egyáltalán nem muszáj rögtön elsőre átúszni a medencét, de azt mindenképp jegyezzük meg, hogy meddig jutottunk. Később remekül lemérhetjük rajta, hogy mennyit fejlődtünk.
Fő az óvatosság
Bármelyik gyakorlatunkat is végzed, légy mindig nagyon elővigyázatos. Semmiképp se feszítsd túl a húrt, nehogy elájulj a vízben. Az még nem gond, ha egy kicsit szúr a tüdőd, remegnek a kezeid és a lábaid és csöppet elgyengülsz a levegőhiány miatt, de amikor már nem érzed jól magad, mindenképpen vegyél levegőt. Ha szédülni kezdesz, feltétlenül tarts egy kis szünetet, fújd ki magad és igyál egy kicsit. A legfontosabb pedig az, hogy valaki vagy a vízből, vagy a partról mindig szemmel tartson. A legfontosabb tanács a végén mindenképpen az, hogy ne türelmetlenkedj, szánd rá a kellő időt. Nem kell már első próbálkozásra átúszni a víz alatt a medencét, vagy több hosszt is lenyomni egy levegővétellel. Mindig gondolj magadra, tartsd szem előtt a szervezeted igényeit és főleg a biztonságot.
A türelem meghozza a várt eredményt. Szorítunk neked!
